"1938. november 2-án az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták a mai Szlovákia és Kárpátalja déli határsávját, beleértve Kassát is. A várost ekkor több mint 20 ezer szlovák és cseh hivatalnok hagyta el, majd az elkövetkező hetekben a magyar hatóságok körülbelül 1000 zsidó lakost is kiutasítottak az országból azok rendezetlen állampolgárságára hivatkozva. Ezzel párhuzamosan több ezer magyar tisztviselő költözött a városba. A változások következtében Kassa és a visszacsatolt területek lakossága a konzervatív és tekintélyelvű Magyar Királyság állampolgárává vált, ahol már érvényben volt az első zsidótörvény, melyet további zsidóellenesek rendeletek és törvények bevezetése követett. Kassa felségjel nélküli repülgépek által történt bombázását (1941. június 26.) követően, melynek során legalább 29 lakos vesztette életét és több épület, így a főposta is kárt szenvedett, Magyarország a tengelyhatalmak oldalán belépett a világháborúba. Nem sokkal később (1941. augusztus 27–28-án) a Szovjetunió németek által megszállt területén lévő Kamenyec-Podolszkij településnél mintegy 22 ezer Magyarországról kitoloncolt zsidót mészároltak le. Az áldozatok között körülbelül 200–300 kassai is volt. A kormány zsidóellenes politikája Magyarország 1944. március 19-én bekövetkező német megszállása után érte el csúcspontját. Május 14-e és július 9-e között több mint 437 000 zsidót deportáltak az országból, köztük a kassai zsidó közösséget is. Az elhurcolt zsidók ingó- és ingatlanvagyonát az állami és városi intézmények vették kezelésbe, majd a német és a magyar hadsereg, illetve a nem zsidó kérvényezők számára utalták ki.&nbsp; 1944. október 15-én, miután a magyar nácibarát Nyilaskeresztes Párt erőszakkal átvette a hatalmat, véget ért Horthy Miklós kormányzó rezsimje.&nbsp;A nyilasok terrort vezettek be, valamint újraindították a deportálásokat a német megsemmisítő és munkatáborokba. 1944 novemberében és decemberében több mint 600 főt deportáltak a városból, főként a nyilas rezsim politikai ellenfeleit, vegyes házasságban élő zsidó származású személyeket és romákat. Ezzel egy időben többszáz, 16 és 18 év közötti kassai fiatalt hurcoltak el a nyugati frontra. Kassán és környékén a nyilasok több tucat nyilvános kivégzést is végrehajtottak, melynek következtében többszázan vesztették életüket. Ez az időszak 1945. január 19-én, a Vörös Hadsereg Kassára történő bevonulásával zárult le."

1938. november 2.

Horthy Miklós kormányzó a magyar hadsereg élén bevonul Kassára

1938. november 11.

A második zsidótörvény hatályba lépése

1939. május 5.

1941. június 26.

Magyarország a tengelyhatalmak oldalán belép a második világháborúba

1941. június 27.

A harmadik zsidótörvény hatályba lépése

1941. augusztus 8.

A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás a Szovjetúnió németek által megszállt részén, mintegy 22 magyarországi zsidó, köztük 200-300 kassai meggyilkolása

1941. agusztus 27–28.

A negyedik zsidótörvény hatályba lépése

1942. szeptember 6.

1944. március 19.

Megkezdődik a kassai zsidóság gettókba tömörítése

1944. április 20.

A kassai zsidóságot a téglagyár két táborában zsúfolják össze 

1944. április 25–27.

Elhagyja a kassai állomást az első Auschwitz-Birkenauba indított transzport

1944. május 16.

Elhagyja a kassai állomást az utolsó Auschwitz-Birkenauba indított transzport

1944. június 3.

Szálasi Ferenc vezetésével a nácibarát Nyilaskeresztes Párt veszi át a hatalmat

1944. október 15–16.

1945. január 5.

Tömegkivégzés a hernádtihanyi alagútnál

1945. január 17.

A Vörös Hadserege bevonulása Kassára, felszabadulás

1945. január 19.

Kassa 1938 – 1945

Cél: A diákok korabeli (vizuális, írott és audiovizuális) források segítségével jellemezni tudják a bécsi döntést követő változásokat (Kassa város példáján), valamint képesek különféle (csehszlovák, magyar, zsidó) szempontok alapján értelmezni, hogy ezek a változások miként érintették a város lakóit.

Kutatói kérdés: Hogyan fogadták a kassaiak az első bécsi döntést?

Kassa 1938 – 1945

Aktivity

Košicéből Kassa